Tűzvédelmi szabványossági felülvizsgálat
(Erősáramú villamos berendezések felülvizsgálata)
A helyszíni mérés és felülvizsgálat után az MSZ HD 60364-6 sz. szabvány [MSZ 2364, Msz 1600.sz.], valamint az 54/2014 (XII.5.) BM rendelet előírásai szerint jegyzőkönyv készül.
A felülvizsgálatok menetét és szükségességét, valamint a felülvizsgálatok gyakoriságát az 54/2014 (XII.5.) BM rendelettel kiadott Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) határozza meg.
A villamos berendezést tűzvédelmi szempontból felül kell vizsgálni:
300 kilogrammnál vagy 300 liternél nagyobb mennyiségű robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag gyártására, feldolgozására, tárolására, elhasználására szolgáló helyiség vagy szabadtér esetén legalább 3 évenként,
egyéb esetben legalább 6 évenként,
Érintésvédelmi szabványossági felülvizsgálat
A helyszíni mérés és felülvizsgálat után az MSZ HD 60364-6 sz. szabvány [MSZ 2364, Msz 1600.sz.] előírásai szerint jegyzőkönyv készül.
Az érintésvédelmi felülvizsgálatok menetét és szükségességét az érintésvédelmi felülvizsgálatok gyakoriságáról szóló 14/2004. (IV.19.) FMM rendelet értelmében "a Kommunális- és Lakóépületek Érintésvédelmi Szabályzatáról" (KLÉSZ) szóló 8/1981.(XII. 27.) IpM rendelet határozza meg.
A villamos berendezést érintésvédelmi szempontból felül kell vizsgálni:
a KLÉSZ alkalmazási körébe tartozó épületben 6 évenként,
egyéb esetekben 3 évenként,
Kisgép felülvizsgálat
Elektromos kéziszerszámok, kisgépek érintésvédelmi ellenőrzése
Minden olyan elektromos kisgépet, villamos kéziszerszámot, amit villásdugóval csatlakoztatunk a villamos hálózathoz, és kézben tartva használjuk, vagy használat közben megváltoztatják a helyét, tehát nincs lebetonozva, évente ellenőriztetni kell.
Kinek kell elvégeztetni ezt a vizsgálatot?
Minden cégnek, vállalkozásnak, aki villamos kisgépeket és egyéb nem helyhez kötött villamos berendezéseket üzemelteti és használ munkája során, a munkahelyén.
Miért kell ellenőriztetni ezeket a gépeket?
Azon kívül, hogy a 10/2016.(IV.5) NGM rendelet kötelezően előírja évente ezeknek a elektromos kéziszerszámoknak a vizsgálatát. Még büntetnek is, és munkavédelmi vétségnek számít.
Szigetelésmérés, érintésvédelmi vizsgálat, elektromos kisgépek felsorolása
A teljesség igénye nélkül:
gyorsvágó, sarokcsiszoló, kézi gyalu, csiszológép, köszörűgép, kompresszor,
ütvefúrógép, hőlégfúvó, elektromos sövényvágó, horonymaró, betonkeverő,
porszívó, fúrógép, hosszabbító, hordozható elosztó szekrény, rezgőfűrész,
vésőgép, hegesztőgép, akkus gépek töltője, elektromos fűnyíró, stb.
Villámvédelmi felülvizsgálat
A helyszíni mérés és felülvizsgálat után az MSZ EN 62305 villámvédelmi szabvány, valamint régebbi épületek esetén a nem norma szerinti, a létesítéskor érvényben lévő MSZ 274-es szabvány alapján az 54/2014 (XII.5.) BM rendelet előírásainak megfelelő jegyzőkönyv készül.
A felülvizsgálatok szükségességét és gyakoriságát az 54/2014 (XII.5.) BM rendelettel kiadott Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) határozza meg.
A villámvédelmi rendszert felül kell vizsgálni:
Nem norma szerinti villámvédelmi rendszer esetén:
a 300 kg vagy 300 l mennyiségnél több robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag gyártására,
feldolgozására, tárolására szolgáló helyiséget tartalmazó, ipari vagy tárolási alaprendeltetésű építmény vagy
szabadtér esetén legalább 3 évenként,
egyéb esetben legalább 6 évenként,
Norma szerinti villámvédelmi rendszer esetén:
LPS I. és LPS II. osztályú berendezés esetén legalább 3 évenként,
egyéb esetben legalább 6 évenként,
ROBBANÁSBIZTOS BERENDEZÉSEK FELÜLVIZSGÁLATÁNAK CÉLJA
A felülvizsgálat célja a különböző robbanásveszélyes gyújtóforrások kizárása. Ez olyan szemrevételezéses, részletes felülvizsgálat, amely a robbanásbiztos gyártmányok helyszíni szakszerű és szabványos szerelését igazolja.
A robbanásbiztos villamos berendezéseket, üzembe helyezés előtt kell ellenőrizni és elvégezni rajtuk az első szabványossági felülvizsgálatot. És időszakosan, jogszabályban elő írt 3 évente, időszakos szabványossági vizsgálattal kell igazolni a robbanásbiztonságot. A robbanásveszélyt a robbanásveszélyes gőz, gáz, és porok veszélyes mértékű jelenléte okozza a levegőben.
A hatásos szellőzés vagy elszívás hiánya esetén, ha nem megbízható robbanásbiztos villamos berendezésekkel látták el a veszélyes zónát, és ez miatt állandó gyújtóforrással számolhatunk, közvetlen robbanás veszéllyel állunk szemben. A robbanásveszélyes helyiségekben és szabadtereken a villamos berendezések felülvizsgálata különös körültekintést és alapos robbanásbiztos ismereteket igényel.
A robbanásbiztos villamos berendezések minősítését megelőzően először a robbanásveszélyes anyagot, tűzveszélyességi jellemzőit és a környezet villamos besorolását kell tisztázni. A villamos berendezések vizsgálatát elsősorban az adattáblájukon feltüntetett adatok alapján vizsgáljuk. A robbanásbiztos berendezés megfelelőségén felül megvizsgáljuk a felszerelésük szakszerű és szabványos módját, az állapotukat és hogy a rendszeres karbantartásuk megfelelő volt e. Az ellenőrzést tételesen, és ahol lehet, szúrópróbaszerűen végezzük el.
EPH hálózat - Csővezetékek érintésvédelme
A gázbekötésnél vagy gázkészülék cserénél kell elvégezni ezt a vizsgálatot. Ez egy érintésvédelmi vizsgálatot jelent, ami gázkészülékre és a központi érintésvédelem megfelelőségére szorítkozik. Itt az épületgépészeti és egyéb fémszerkezetek EPH kialakításának a szemrevételezéses és műszeres vizsgálatát jelenti. Ez tulajdonképpen része a ház villanyszerelő által elvégzett villanyszerelési munkának, ami az érintésvédelem szerves része.
EPH jegyzőkönyv, EPH nyilatkozat szükséges
Minden új gázhálózat szerelését követően. Akár új, akár használt épületben történt a beruházás (új gázmérő, új gáz fogyasztókészülék, új gázcsővezeték)
Meglévő gáz csőhálózat bővítés vagy átalakítás esetén.
Az EPH nyilatkozatot a gáz szolgáltatója kéri, beüzemelés előtt.
Raktárcsarnok nagyteherbírású fémpolcok, salgópolcok beszerelése után.
Az időszakos érintésvédelmi felülvizsgálat része az EPH vizsgálata.